A pályázatok beadási határideje: 2022. január 31. Eredményhirdetés és díjkiosztás: Ünnepélyes eredményhirdetésre várhatóan 2022. májusában kerül sor a Magyar Tudományos Akadémia Kistermében. A megküldendő Meghívóban jelöljük meg az ünnepélyes eredményhirdetés pontos időpontját és helyét. Jogorvoslat kizárása: A pályázatot elbíráló Kuratórium döntése ellen jogorvoslati kérelem benyújtásának nincs helye. Kelt Budapesten, 2021. szeptember 15. napján A Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány Kuratóriuma
Európa fő vízgyűjtő területei és vízválasztói A Latorca (Latorița) folyó vízgyűjtő területének 3D animációs ábrázolása A vízgyűjtő terület a vízválasztók által elhatárolt olyan terület, ahol a csapadékból és hóolvadásból származó víz lefelé folyik a helyi erózióbázis felé, leggyakrabban patakba, folyóba, tóba vagy tengerbe, de néha víznyelőbe (pl. Szlovéniában van sok ilyen búvópatak). A vízgyűjtő területbe beletartoznak a területén átfolyó folyóvizek és a szárazföld, ahonnan a víz ezekbe folyik. A vízgyűjtő területeket vízválasztók, azaz hegy- vagy dombvonulatok választják el egymástól, de előfordul a völgyi vízválasztó is, például Külső-Somogy területén a Balaton vízválasztója több helyen völgyi vízválasztó. [1] Előfordul, hogy a felszíni vizek vízválasztója és a felszín alatti vizek vízválasztója eltér. Ilyen a helyzet a Schwäbische Alb egyes területein, ahol a felszíni vizek a Rajna vízgyűjtőjéhez tartozó Neckarba folynak, míg a felszín alatti karsztvizek a Blaun keresztül a Dunába.
A pályázat témaköre: A Duna-medence vízgyűjtő területe: adottságok, lehetőségek, regionális stratégiák 2022. április 4. A pályázati kiírás ide kattintva letölthető. Ajánlom Elküldöm e-mailben
Forrás: Élőhelyeinek eltűnése és egy invazív versenytárs, az amurgéb megjelenése az utóbbi évtizedekben a kihalás szélére sodorta a hazánkban őshonos lápi pócot. Az ELKH Balatoni Limnológai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai szerint a lápi póc fennmaradásának biztosítása érdekében kiemelten fontos a pócpopulációk elszigetelése az amurgébállományoktól, valamint a kiszáradással fenyegetett élőhelyek vízvisszatartásának, vízpótlásának biztosítása. Ez a mindössze 6-8 centiméternyire növő apró hal 60 millió éve jelent meg a Földön, és a folyamszabályozások előtt tömegesen fordult elő hazánkban a lápos, mocsaras területeken. Kis mérete miatt csak a legszegényebbek fogyasztották, de az 1800-as években még kosárszámra vitték haza a parasztok, hogy sertést és baromfit takarmányozzanak vele. A lápi póc kizárólag a Duna és a Dnyeszter folyamok vízgyűjtőjén fordul elő, de elterjedési területe döntően a Kárpát-medencére esik – olvasható a BLKI honlapján. Élettere a számára alkalmas területek kiterjedésének csökkenésével továbbra is egyre szűkül, és mivel az egyes populációk többnyire jelentős mértékben elszigeteltek, fennmaradásuk bizonytalan.
LEADER 01312nem a2200301 i 4500 001 3286352 005 20110629112841. 0 007 ajocanza 008 110511s2011 hu cbg e 0 hun d 020 |a 978-963-262-524-9 |h CM 040 |a OSZK |b hun |c OSZK 130 0 |a Európa (közép) |k természetföldrajzi térkép |f 2011 245 1 2 |a A Duna vízgyűjtő területe / |c Cartographia Tankönyvkiadó Kft. 255 |a 1:1 150 000 [! 1:4 550 000] 260 |a Budapest: |b Cartographia Tk., |c [2011] 300 |a 1 térkl. : |b színes; |c 19, 9x37, 5 cm 500 |a Iskolai falitérkép kereskedelmi fogalomba nem kerülő, kicsinyített mintapéldánya 501 |a Mtérk. : A Duna évi átlagos középvízhozama a forrás és a torkolat között; A meder és az ártér változásai a Duna hossz-szelvényében; A Duna hossz-szelvénye (Magyarországi szakasz) 651 4 |a Duna |a Közép-Európa 655 7 |a iskolai térkép |2 doktip |a természetföldrajzi térkép |a vízrajzi térkép 710 |a Cartographia Tankönyvkiadó Kft. (Budapest) |4 kész 787 |t Európa (közép) természetföldrajzi térkép 2010 |d Budapest Cartographia Tk. [2010] |w 3301319 850 |a B1 852 |m T 10 567 |i 5506829 |m T 10 567 arch |i 5506830
A cél, hogy 2030-ig ambiciózus eredményeket érjenek el az egészségügy, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a környezetvédelem területén. 2022. január 11. 11:42 Megújultak a Duna vízgyűjtő árvízkockázat-kezelési és vízgyűjtő-gazdálkodási tervei Az elmúlt év végén a Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) közgyűlésén a Duna régió 14 országa elfogadta a szövegeket, mellékleteket és térképeket mind a Duna Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (The Danube River Basin Management Plan - DRBMP), mind az Árvízkockázat Kezelési Terv (Flood Risk Management Plan for the Danube River Basin – DFRMP) 2021-es frissítéseihez. Az EU víz-keretirányelv és az árvízi irányelv által meghatározott hatéves ciklusok folyamatában ez a két terv tartalmazza mostantól a Duna vízgyűjtő országai, illetve az ICPDR vízgazdálkodási prioritásainak irányát a Duna vízgyűjtő szintjén 2027-ig. 2022. január 10. 12:06 A Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány 2021. évi pályázati felhívása "A Duna-medence vízgyűjtő területe: adottságok, lehetőségek, regionális stratégiák" témakörben hirdetett pályázati felhívást a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány fiatal magyar vagy külföldi szakemberek számára még nem publikált tudományos igényű tanulmány megírására.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned. Ha még nem regisztráltál, itt regisztrálhatsz. Beléphetsz fikanickkel is, így nem tároljuk az adataidat és név nélkül kommentelhetsz. Mindezt megspórolhatod, ha a Facebook segítségével lépsz be: Belépés facebook -kal
Nincs elég víz a foszfor felszívódásához A szakemberek kimutatták, hogy a foszforterhelés meghaladja az édesvizek asszimilációs képességét a Föld szárazföldi területeinek 38 százalékán. "A világ számos térségében nincs elég víz ahhoz, hogy a foszfor felszívódjon, vagy a foszforszennyezés olyan mértékű, hogy a vízrendszer képtelen mindet asszimilálni" - idézte Mesfin Mekonnent, a Nebraskai Egyetem kutatóját, a tanulmány társszerzőjét az tudományos hírportál. A tanulmány eredményei megmutatták, hogy azokban a térségekben, ahol jelentős a vízszennyezés, az édesvizek eutrofizációban szenvednek, azaz a szennyvízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. Az elalgásodás a halak és a növények pusztulását idézi elő, mivel kevés a vízben az oxigén és a fény - magyarázta Joep Schyns, a hollandiai Twente Egyetem kutatója. A tanulmány szerint a tanulmányozott időszakban a mezőgazdaságból származó foszforterhelés 27 százalékkal nőtt. A leginkább szennyezett térségek közé tartoznak továbbá Ausztrália és Észak-Afrika ritkán lakott területei is, itt ugyan a foszforterhelés kisebb, mint Kínában vagy Európában, de jóval kevesebb víz áll rendelkezésre a helyreállításhoz.
Veszélyesen magas szintű a világ édesvízi vízgyűjtő területein az ember által előállított foszfor szennyezése. A legsúlyosabban szennyezett térségek közé tartozik Európában a Duna vízgyűjtő területe. Az Amerikai Geofizikai Unió folyóiratában, a Water Resources Researchben közzétett tanulmány készítői számszerűsítették, hogy az emberi tevékenységből - műtrágyázásból, növényvédő szerek használatából – származó foszforból mekkora mennyiség került 2002 és 2010 között a Föld édesvízi vízgyűjtő területeire - olvasható a Nemzet Agrárgazdasági Kamara portálján. A foszfor a műtrágyák és növényvédő szerek mindennapos összetevője, mivel segíti a terméshozamok növekedését. Azonban a műtrágyaként alkalmazott foszfor nagy részét a növények nem dolgozzák fel, ezért felhalmozódik a talajban vagy belemosódik a folyókba, tavakba és a tengerek, óceánok part menti vizeibe. fotó: Google A számítások szerint a vizsgált időszakban globálisan évente emberi tevékenységből 1, 62 millió tonna foszfor került be a világ legnagyobb vízgyűjtő medencéibe.