De ismerik lapotyka, matutka, berét, rösztike, ördöglángos fedőnéven is. A magyar nyelv legrégebbi szótára (Czuczor Gergely és Fogarasi János munkája 1864-ből) a görhönyt "kukoricalisztből készült, porhanyó, száraz, pogácsa-forma süteménynek" mondja, ami nevét vagy alakjától (hiszen "görös, azaz rögös"), vagy "pergelt" színétől kapta. A görhöny is reszelt burgonyából és lisztből készül, a legfőbb különbség az, hogy míg a haluskában soha nincs tojás, addig a tócsniban van. Amellett a görhönyt úgy sütjük, mint a palacsintát, igaz, serpenyőben és legalább 1 cm vastagon. A tésztájába kerül petrezselyem is. Tejföllel, zúzott fokhagymával ízesíthetjük. Dödölle Egészen más történet a dödölle. A gyerekvers miatt híresebb is. "Éliás, Tóbiás, egy tál dödölle, / Ettél belőle. / Kertbe mentek a tyúkok, / Mind megették a magot. " Receptje ugyanolyan egyszerű, mint a többi krumplis-lisztes ételé, mégis ember legyen a talpán, aki különbséget tesz a változatok között. A dödölle lehet vasi, göcseji, zalai.
Süssünk-főzzünk valami finomat csoportban osztott meg velünk.