Mivel nem volt sok pénz a projektre, ezért végül sok elem nem valósult meg a tervekhez képest. Az építkezést megelőzően még Budaörshöz tartozott a terület, amit később 1942-ben csatoltak a fővároshoz. 1937-ben vágták át a repülőtér elkészültét jelző szalagot, amikor is Budapest korábbi repülőterének, a mátyásföldi repülőtérnek a szerepét vette át a polgári és a sétarepülésben. Mivel nehezen volt bővíthető és fejleszthető ezért a megnövekedett légiforgalom miatt kellett végül megépíteni a Ferihegyi repülőteret, ami ma már Liszt Ferenc repülőtérnek hívnak. Sajnos a rövid és füves kifutópályák gyorsan megmutatták ezeknek a kis repülőtereknek a korlátait. A második világháború alatt a légiforgalom teljes mértékben katonai célúvá vált. A háború végére sajnos az összes budapesti repülőteret lebombázták. A bombázások után a Budaörsi repülőtér maradt a legjobb állapotban, emiatt itt kezdték el újraindítani a repüléseket. Átmeneti időszakra ez lett Magyarország nemzetközi repülőtere. 1950-ben vette át a Ferihegyi repülőtér a Budaörsi repülőtér szerepét, így ezt követően mezőgazdasági és sportrepülési célokra lehetett használni.