A megszűnés körülményeiről maga Ráday nyilatkozott úgy, hogy az okok számára sem voltak világosak, vele senki sem beszélt azokról. Saját elmondása szerint az akkori ügyvezető nyugdíjba szerette volna küldeni, de a műsor folytatásáról még egyeztetést ígértek neki, ez azonban végül elmaradt. Hiába írták alá több ezren azt a petíciót, amit a műsor folytatásáért indítottak. Műsorának kezdeti éveire esnek országszerte a helyi városvédő szervezetek megalakulása is, így például a Budapesti Városvédő Egyesület, amelynek elnöke is volt Ráday. Ezt 1982-ben alapították, majd 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, 1991-ben pedig a művészi értékkel bíró sírok, emlékhelyek felkutatásával, megóvásával foglalkozó Nemzeti Panteon Alapítványt. " Mindig az a cél lebegett a szemem előtt, hogy legyen egy olyan biztos civil, "társadalmi munkás" háttér, amire az éppen aktuális kormányzat szakmailag is támaszkodhat, ha az ország kulturális örökségének védelméről komolyan gondolkozik " – mondta erről a munkáról tavaly a adott interjújában.
2010-ben a Magyar Televízió minden magyarázat nélkül megszüntette az Unokáink sem fogják látni… című műsort. Címének második felét (avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát) a Podmaniczky Frigyes téren álló, általa kiharcolt, 1991-ben felállított emlékmű őrzi, ahol Kő Pál a bronz Podmaniczky kezébe adta a lándzsa nélküli városvédő alakját. Az SZDSZ színeiben 1990–94 között országgyűlési képviselő, és tizenhét éven át a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Döntő szerepet játszott a város "műemléki alapjának" és "helyi értékvédelmi rendeletének", a helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában. Megszervezte az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, a Clark Ádám téri mozaikcímer helyreállítását, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását. Többek között kezdeményezte a vidámparki körhinta felújítását, a Centrál kávéház, a Gresham-palota újjáépítését. Lelkes tagja volt a Nagy Budapest Törzsasztalnak.
Ráday Mihály (Budapest, 1942. június 11. –) magyar filmoperatőr, rendező, tévés szerkesztő. Apja Ráday Imre színművész, anyja Ferda Erzsébet Magdolna (Ferda Manyi) divatdiktatrisz. A szerző könyvei Találatok száma egy oldalon: Rendezés Cím szerint Újdonság Ár szerint növekvő Ár szerint csökkenő 20% Hűségpont: Budapest teljes utcanévlexikona Kiadás éve: 2003 Antikvár könyv 2 000 Ft 1 600 Ft Kosárba 15% Házak nyilvános titkai 1-2. - Több mint 130 történet, megszámlálhatatlan csodálatos fotóval Kiadás éve: 2020 Új könyv 9 900 Ft 8 415 Ft Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei II. kötet Kiadás éve: 2016 4 990 Ft 4 242 Ft Budapesti utcanevek A-Z Kiadás éve: 2013 5 990 Ft 5 092 Ft Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei I. 3 990 Ft 3 392 Ft akár 30% Jelenetek a pesti utcán Kiadás éve: 1998 Antikvár könyvek 1 400 Ft-tól akár 20% Városvédőbeszédek 1-2. kötet Kiadás éve: 1988 Antikvár könyvek 1 600 Ft-tól Adalékok a Lipótváros történetéhez II. kötet Előjegyzés Városvédőbeszédek 1.
Társaival 1982–1983 telén megalapította a Budapesti Városvédő Egyesületet (akkoriban Városszépítő Egyesület), majd 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, aztán a Nemzeti Panteon Alapítványt. 2010-ben a Magyar Televízió minden magyarázat nélkül megszüntette az Unokáink sem fogják látni… című műsort. Címének második felét ( avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát) a Podmaniczky Frigyes téren álló, általa kiharcolt, 1991-ben felállított emlékmű őrzi, ahol Kő Pál a bronz Podmaniczky kezébe adta a lándzsa nélküli városvédő alakját. 1990–94 között az SZDSZ színeiben országgyűlési képviselő, és tizenhét éven át a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Döntő szerepet játszott a város "műemléki alapjának" és "helyi értékvédelmi rendeletének", a helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában. Megszervezte az Andrássy út i kandeláberek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, a Clark Ádám téri mozaik címer helyreállítását, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását.
"Munkám során számos eredményt értem el határon innen és túl. Ennek látható, kézzelfogható nyomai vannak a józsefvárosi Róth Miksa emlékháztól kezdve a Gresham palotán át a kézdivásárhelyi napfényműteremig. Évtizedekig úgy érezhettem, hallgatnak rám. Most nem hallgatnak, tehát lelkesen éneklem, hogy "Ne vágj ki minden fát, legalább néha-néha lazíts egy félórát… te ott fenn a magas létrán". Igen, meggyőződésem, hogy annak, aki a magas létrán ül, akitől minden ered, igenis lehet és kell kérdéseket föltenni, lehet ellentmondani" – mondta 2016-ban. (forrás:, )
A–Z. Teljes Budapest atlasz, régi és új nevek, utcanév-történetek; szerk. Ráday Mihály, adattár Mészáros György, Ráday Mihály; Corvina, Bp., 2013 Katona Tamás–Ráday Mihály: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei; Corvina, Bp., 2013 forrás: kép: A Magyar Urbanisztikai Társaság 2021 augusztus harmadikán, 17:00 órakor vesz búcsút Ráday Mihálytól, aki a Budapesti Városvédő Egyesület alapító tagjaként, Budapest díszpolgáraként, Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas rendezőként, operatőrként rendkívül sokat tett épített és természeti értékeink védelméért, megőrzéséért. A rendezvényen beszédet mond Erő Zoltán, Budapest főépítésze, Bojár Iván András, művészettörténész, újságíró, valamint Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke. A rendezvény személyes részvétellel kerül megrendezésre. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételét kérjük jelezze a következő linken keresztül elérhető regisztrációs űrlapon: A rendezvényen továbbá csak az vehet részt személyesen, aki rendelkezik koronavírus elleni védettségi igazolvánnyal, melyet személyi igazolvánnyal együtt fel kell mutatni a rendezvényre való belépéskor.
Sorry, these contents are not available in English Budapest díszpolgára lett Ráday Mihály (BTK '64), a Budapesti Városvédő Egyesület alapítója, tiszteletbeli elnöke, az Unokáink sem fogják látni... című televíziós műsorból ismert műsorvezető, operatőr, rendező, aki évtizedek óta aktívan tesz épített örökségünk védelméért. A hírt június 16-án jelentette be Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes facebook posztjában. Ráday Mihály 1942-ben született Budapesten Ráday Imre színművész és Ferda Erzsébet Magdolna gyermekeként. Tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd az ELTE művészettörténet szakán végezte. Részt vett az ELTE Amatőrfilm Klub és az Eötvös Klub létrehozásában. 1968-ban kezdett el dolgozni a Magyar Televízióban, ahol 1979-ben létrehozta közismert, Unokáink sem fogják látni... című városvédő műsorát, amely 2010-ig futott. Tevékenyen munkálkodik a műemlékek és az épített örökség védelme érdekében, társaival 1982-1983 fordulóján létrehozták a Budapesti Városvédő Egyesületet, 1986-ban pedig a Város- és Faluvédők Szövetségét.