Látható a HMV tárolók evolúciós fejlődése. A fejlesztő szakembereknek komoly kihívást jelent a legoptimálisabb megoldások keresése, kutatása. Cél a rendelkezésre álló források lehető leghatékonyabb kihasználhatósága. Ezen cél érdekében magyar gyártók is jelentős erőket fordítanak a fejlesztésekre, hogy, a felhasználók megfelelő komfortja biztosítva legyen környezetünk maximális védelmével is. Mocsári Zoltán Termomax Kft, műszaki előadó
Ez egy olyan sarkalatos kérdés, amelyre minden esetben kellő figyelmet kell fordítani. A legtöbben biztos egyből rávágnák a választ, hogy a kandalló hőteljesítménye akkora legyen, amekkora az otthon hőigénye. Sokan, akik egy gázkazánról váltanak vízteres kandallóra úgy gondolják, hogy a kazán teljesítményével kell megegyezni. A helyzet azonban ennél kicsit bonyolultabb. Legtöbbször egy kandalló utólag kerül beépítésbe, így sokszor a kémény paramétereihez kell igazodnunk annak teljesítményével. Persze van mód arra, hogy a kéményrendszert kibővítsük, hogy az képes legyen egy nagyobb teljesítményű kandallót is "kiszolgálni", de erről majd egy későbbi cikkünkben részletesebben is írunk. Ha azonban nem szeretnénk füstelvezető rendszerünket átalakítani, akkor már eleve meg van határozva, hogy mekkora lehet maximálisan a kandalló teljesítménye, illetve annak típusa, hiszen ha a kémény-kandalló "párosítás" nem megfelelő, akkor könnyen visszaáramolhat a füstgáz, párakicsapódás keletkezhet, mely károsíthatja a kémény szerkezetét, vagy a nem megfelelő huzatosság miatt nem jut kellő mennyiségű oxigén a kandalló tűzterébe, ami így nem lesz képes leadni a kívánt teljesítményt.
Ugyanakkor azt is tudni illik, hogy a talajszondás hőszivattyú bizony át tudja strukturálni a talajt, ha csak télen használjuk, hiszen lehűti azt, és ha nyáron nem melegítjük, ahogyan kell, akkor az komoly és maradandó károkat okoz. Ezek mellett a levegőből is ki lehet nyerni a szükséges hőt, talán ez a legköltséghatékonyabb és leginkább pénztárcakímélő megoldás, valamint ez a verzió rombolja legkevésbé a környezetet. A hőszükséglet kiszámítása manapság már rutinfeladat, hiszen az épületgépészek számára elérhető szoftverek segítségével egy családi házra vetítve maximum egy nap alatt megvan a kívánt eredmény, ami azt jelenti, hogy a szükséges fűtőberendezések, radiátorok számának meghatározására is sor kerül. Amennyiben viszont új építésű házról beszélünk, mindig szükséges az energetikai vizsgálat, ami ma már hozzátartozik az építési engedélyhez, és ami az egész számítás alapját képezi. Ha visszagondolunk az elmúlt időkre, jó negyven évvel ezelőtt még nem volt ilyen informatikai lehetőség Magyarországon, hogy számítógép és különféle programok segítségével számoljuk ki a hőszükségletet, vagyis egyszerűen megtippelték, mennyi is adott légköbméterre.
A kétkörös, fagyálló folyadékkal feltöltött napkollektoros rendszerek fontos eleme a hőcserélő. A hőcserélő helyes méretezése nagymértékben befolyásolja a napkollektoros rendszer hatékonyságát. Ha a hőcserélőt rosszul választjuk meg, az akár 15-20%-al is csökkentheti a hasznosítható napenergia mennyiségét. Nagy rendszerekbe csak külső hőcserélőt! A melegvíz-, és puffertárolókkal foglalkozó fejezetben megadtuk, hogy az általánosan alkalmazott, tárolóba beépített belső hőcserélők alkalmazása esetén ~0, 2 négyzetméter hőcserélő felület szükséges 1 négyzetméter hasznos napkollektor felülethez. Ez azt jelenti például, hogy 20 négyzetméter napkollektor felülethez 4 négyzetméter felületű belső hőcserélőre lenne szükség. Ha a hőcserélő felülete kisebb a szükségesnél, akkor ez a napkollektorok hőmérsékletének megemelkedését, és így a hatásfok csökkenését eredményezi. 1 °C hőmérséklet emelkedés a kollektorok hatásfokát kb. 0, 5%-al csökkenti. A kelleténél kisebb hőcserélő a napkollektorok hőmérsékletét akár 30-40°C-al is megemelheti, így a hatásfok 15-20%-al is csökkenhet.
Ha például magas a víz klór tartalma, ott nem megváltó megoldás a "rozsdamentes tároló" alkalmazása. Ha valahol magas a mészkő tartalom, ott nem jó alkalmazás a direkt fűtésű tároló vagy átfolyós üzemű vízmelegítő, mert intenzíven vízkövesednek a magas hőmérsékletnek köszönhetően. Akkor mi alapján döntsünk? Mennyi meleg vízre van szükségünk adott időegység alatt, mekkora legyen a tároló térfogata Milyen energiaforrás áll rendelkezésünkre Energiaforrások üzemeltetési költségei Energia források alkalmazásának kombinációja (pl: gáz és Napenergia) lehetséges-e? Rendelkezésre álló energiaforrás teljesítménye (kWh) Rendszerünk most épülő, vagy egy meglévőt korszerűsítünk Vízhálózatunk nyomása (bar), víz minősége (H2CO3) Tehát látható hogy, mielőtt megvalósítjuk a gondolatainkat, mennyi mindenre kell választ adnunk, a döntés nem is olyan egyszerű. Mindezek mellett ismernünk kell az indirekt fűtésű HMV tárolók működési elvét: egy adott űrtartalmú zárt edénybe behelyezünk egy hőcserélőt, ami általában spirálba csavart cső.
A civilizált ember életének elengedhetetlen része a "Használati Meleg Víz" iránti igény. A melegvizet elsősorban tisztálkodásra és környezetünk, eszközeink tisztántartására használjuk. A "melegvíz" (továbbiakban HMV) előállítása egyre nagyobb energia igényt is jelent, ami komoly környezetterhelést is eredményez, mivel a hidegvízbe jelentős energiát kell bevezetnünk, hogy meleg vizet kapjunk. Melegvíz előállítás lehetséges megoldásai: közvetlen fűtésű átfolyós, közvetlen fűtésű tárolós és a közvetett (indirekt) fűtésű tároló. Fontos még tisztáznunk a rendelkezésre álló energiaforrást is a melegítéshez, ami lehet: villamos energia, szénhidrogén (gáz, olaj vagy szén), tűzifa és a megújuló energia, a Napenergia. Láthatjuk, hogy nagyon széles a választás lehetősége. A HMV tárolók alapanyagával is jó ha a tisztában vagyunk. Nem mindegy hogy, milyen fémből (jövőben műanyagból) készül, minden anyagnak van előnye és hátránya. Anyaga lehet szénacél zománcozva, nemesített (ötvözött) acél, vagy réz.
Cikkek, írások, energiatakarékos fűtésrendszerekről Mekkora hőszivattyút vegyek? Hőszivattyú méretezés elengedhetetlen ahhoz, hogy hosszú évekig elégedett legyél a hőszivattyús fűtéseddel. Most, egy különleges lehetőség miatt ezt ingyen elkészítjük neked. Hangzik el a kérdés elég sűrűn, építkezős csoportokban a Facebookon, illetve sokan kérdezik tőlem is. Ezt így, hasraütés szerűen nem lehet megmondani. Ami biztos, hogy a hőszivattyút precízen méretezni kell a házhoz. Miért van szükség hőszivattyú méretezésre? Első sorban azért, hogy ne legyen kevés a teljesítménye nagy hidegekben, mert akkor nem fogja kifűteni a házadat. Ez a legtöbb építkezőknek egyértelmű. De azt már jóval kevesebben tudják, hogy sokkal nagyobb hőszivattyút sem érdemes. Egyrészt azért, mert ha feleslegesen veszel nagyobb hőszivattyút, akkor az feleslegesen lesz drágább pár 100 ezer forinttal, feleslegesen lesz hangosabb és mindennek tetejében, amire lehet nem is gondoltál: HAMARABB FOG ELROMLANI ÉS TÖBBET FOG FOGYASZTANI Az új inverteres hőszivattyúk már úgy vannak megalkotva, hogy ha tehetik nem állnak meg, hanem az inverter segítségével csökkentik a bennük lévő kompresszor fordulatszámát.