Váó, létezik környezetgazdálkodás? Döbb-döbb. A sötétzöldek hisztije miatt pl. Kaliforniában évek óta nem csináltak semmit az erdőkkel, így azok tele voltak kidőlt fákkal, száraz/száradó fákkal, elburjánzott aljnövényzettel, benőtték az elválasztó részeket. Majd az addigi legdurvább erdőtüzük lett pár éve. Szóval a kép mellé tegyél le valami mást is, ami mutatja, hogy ezt feketén vágták ki vagy hasonló, különben mellőzd a hangulatkeltést. Ha a panasz arról szól, hogy egy laminált szaron van kinn az infó az oszlopon, és nem a favágásról, akkor vedd úgy, hogy nem szóltam.
Sportlétesítményeiben nemzetközi versenyek vannak és kielégítik a tömegsport igényeket is. Az erdő szélén található a Diószegi Sámuel Oktatóközpont, amely kiindulási pontja a Gyöngyvirág és az Odvas keltike tanösvényeknek, itt a fiatalok megismerhetik a természetet és bekapcsolódhatnak a természetvédelmi munkába. A Medgyessy sétány, Egyetemi park, Nagyerdő egyéb szobrairól részletesen olvashatunk a oldalon. További részletek a Nagyerdőről a lapon és a Wikipédián:
Az ország leggyorsabban teljesíthető Nordic Walking versenypályája! Szintemelkedés 70 m alatt. Itt a helyed, hogy egyéni rekordot állíts fel 5, 10 vagy 20 km-es távon! a 11 hektáron elterülő szinte teljesen sík park különleges természetvédelmi terület, ahol jól megférnek egymás mellett az érintetlen erdős részek 100-120 éves fákkal, védett növényekkel és állatokkal, és az ember alkotta látványosságok: a Nagyerdei Park a Békás-tó szökőkútjaival, Land-art szobrok, kulturális és tudományos központok épületei, éttermek, szabadtéri színház, kultúrpark. Számos kísérő programmal várjuk azokat is a találkozóra, akik nem versenyeznek! Szakmai előadások és beszélgetések, partnerek bemutatkozása, táncház, masszázs, egyéb szórakoztató programok.
Debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület Ország Magyarország Elhelyezkedése Debrecen Hajdú-Bihar megye Terület 10, 92 km² Alapítás ideje 1939 Felügyelő szervezet Hortobágyi Nemzeti Park Pozíció Debrecen térképén é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 21° 37′ 60″ Koordináták: é. 21° 37′ 60″ A Wikimédia Commons tartalmaz Debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület témájú médiaállományokat. A debreceni Nagyerdő területén különleges védett növényfajok és állatok élnek, nevét hatalmas, 100–120 éves fáiról kapta. Az erdőt a 18. században parkká nyilvánították, majd 1939 -ben 1. sorszámmal jegyezték be a védett természeti területek törzskönyvébe. Az országos jelentőségű védett természeti terület a Natura 2000 hálózat része. Az erdő legfőbb problémája a szárazodás, az idős tölgyesek leromlása, az invazív és tájidegen özönfajok jelenléte és az illegális hulladéklerakás. Ezek megakadályozásában a Hortobágyi Nemzeti Park közmunkaprogramja jelent segítséget. Sokat javított az erdő állapotán a Nyírerdő Zrt.
Oldalmenü a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület létesítéséről 2008. 01. 01. 1. § 2 Védetté nyilvánítom Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület elnevezéssel a Debrecen város területén lévő, a melléklet szerinti ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, 1092, 1 hektár kiterjedésű erdőterületet. 2. § A védetté nyilvánítás célja a Magyarországon elsőként védetté nyilvánított öreg tölgyes és a környező erdőtársulások megőrzése az utókor számára. Debrecen város életében a Nagyerdő mindig jelentős szerepet játszott, megőrzése a város és a természetvédelem szempontjából egyaránt fontos. 3. § A védett terület természetvédelmi kezelői feladatainak ellátása a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feladata. 4. § Ez a rendelet 1992. március 31-én lép hatályba. Melléklet a 10/1992. (III. 25. ) KTM rendelethez 3 A Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai Debrecen 05/13, 06–09, 012, 013/1, 013/2, 050, 052, 053/1, 053/2, 053/4, 053/5, 053/9, 053/10, 056/3, 056/5, 069, 070–073, 22225–22226, 22228, 22231, 22232/1-2, 22253, 22256/2, 22257/1-2, 22258, 22264–22266, 22268, 22271, 22278, 22280/1-2, 22282, 22283/1-2, 22284, 22290, 22292, 22294–22295, 22297, 22299, 22301, 22304/1-2, 22306, 22307/1-2, 22308–22309, 22310/1-2, 22312/1-2, 22313–22315
Szabadtéri színpad a levegőből A nagyerdei szabadtéri színpad légi felvételen Külső hivatkozások Debrecen város hivatalos honlapja Debrecen linkgyűjtemény Debrecen időjárása Telefonszám tudakozó - Debrecen Airport Debrecen Kerékpárutak Debrecenben Debreceni Nagyerdő TT. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. (Hozzáférés: 2019. január 13. ) Források Prof. Dr. Varga Zoltán- Dr. V. Sípos Julianna: Javaslat a Debreceni Parkerdő felújítására, PRO SILVA EUROPA (2000. )
A Nagyerdő védelme és megőrzése nagyon fontos a fiatalok tanítása és természetszeretetre nevelése szempontjából is, a gyerekek szakvezető irányításával ismerkedhetnek meg az erdővel, annak élővilágával és az erdészeti munkákkal. Növényvilág [ szerkesztés] A Nagyerdő területén mintegy 700-800 növényfajt tartanak számon. A Nagyerdő a Nyírség déli részére jellemző, homokbuckás erdős-gyepes mozaiktáj jellegzetes részét képező homoki pusztai tölgyes emlékét őrzi, melynek állományalkotó őshonos fafaja a kocsányos tölgy, jellemző elegyfajai a fehér nyár, rezgő nyár, kislevelű hárs, a mezei juhar és a vadkörte. A nagyerdei Parkerdő az erős antropogén hatás következtében jelentős mértékű átalakuláson ment át az eredeti faállomány, a cserjeszint és a lágy szárú aljnövényzet összetételét tekintve. Ám a jelenlegi állapotában is igen fajgazdag az őshonos fafajok, valamint a telepített idegen (exóta) fafajok tekintetében. A területen található idős fák sokféle élőhelyet biztosítanak számos állat-, növény- és gombafaj számára, ezért ezen fák minden olyan egyedét meg kell őrizni, amely önmagában is természetvédelmi, tájképi, esztétikai értéket képvisel.
Szeretjük a Nagyerdőt! Szeretjük, mert ez az 1092 hektáros védett természeti érték számtalan különleges növénynek és állatnak ad otthont. A Nagyerdő, mint országos jelentőségű védett természeti terület, része a Natura 2000 hálózatnak is. Szeretjük a Debreceni Nagyerdőt, mert elválaszthatatlan része az ország egyik legszebb városának. A jó levegő és a városközpont közelsége miatt Debrecen tüdejének is nevezik. Kedvenc pihenőövezete a debrecenieknek és a városba látogató turistáknak egyaránt. A Nagyerdő A debreceni Nagyerdő a hatalmas, 100-120 éves fáiról kapta nevét, területén különleges védett növényfajok és állatok élnek. A18. században parkká nyilvánították, majd 1939-ben 1. sorszámmal jegyezték be a védett természeti területek törzskönyvébe. Az országos jelentőségű védett természeti terület a Natura 2000 hálózat része. A Nagyerdő területén mintegy 700-800 növényfajt tartanak számon. A Nagyerdő a Nyírség déli részére jellemző, homokbuckás erdős-gyepes mozaiktáj jellegzetes részét képező homoki pusztai tölgyes emlékét őrzi, melynek állományalkotó őshonos fafaja a kocsányos tölgy.
A madárvilága is sokszínű. Előfordul többek között a macskabagoly, lappantyú, darázsölyv, karvaly, fekete harkály, nyaktekercs, örvös légykapó, barátcinege, őszapó, meggyvágó. Jellemző emlősei például a mogyorós pele, a mókus, vagy a rájuk is vadászó nyest. Turbánliliom (Fotó: Kovács Zoltán) A Nagyerdő nevű erdőterület Debrecen saját tulajdonú erdeje volt. Nevét valószínűleg nem kiterjedéséről – voltak nagyobb erdős területei is Debrecennek, mint Bánk, Csere, Guth –, hanem mivel a környék legjobb termőhelye, hatalmas, 100–120 éves fáiról kapta. A városi tanács rendeletei kivételezett figyelemmel tekintettek a Nagyerdőre. Ligeti csillagvirág (Fotó: Sallai Zoltán) A várost körülvevő árokrendszer megszüntetését követően lehetőség nyílt a város terjeszkedésére, és mivel Debrecen szűkölködött az egyéb természeti értékekben, a lakosság érdeklődése a Nagyerdő felé fordult. (Ekkor az erdő határai a jelenlegi Kartács-Dóczi u. - Nagyerdei körútig terjedtek). A város királyi biztosa már 1794-ben indítványozta a Nagyerdő egy részének parkká alakítását, és ott mulatóház építését.