- Iránya mindig ellentétes a mozgás irányával - Nagyságát a nyomóerı, - Illetve a testekre jellemzı anyagi minıség határozza meg - Nagyságát az érintkezı felületek nagysága nem határozza meg
Egyenletes körmozgás Tantárgy: Fizika Feltöltötte: Fokgyem Készült: 2008 Megnézte: 752 látogató Iskola: AKG Letöltötték: 133 alkalommal Rövid leírás 2007/2008-as tanév végi vizsgatétel fizikából. Tanár: H. Istvánné.
Az egyenletes körmozgás definíciója szerint a test által befutott Δi ív és a befutásához szükséges Δt idő egyenesen arányos egymással, hányadosuk állandó. Ez az állandó a test sebességének a nagyságát adja. v k = Δ i/Δ t. A körpályán mozgó test sebességét kerületi sebességnek nevezzük. A kerületi sebesség érintő irányú. A kerületi sebesség és a befutott ív kapcsolatát megadó összefüggés felhasználásával tetszőleges időtartamra kiszámítható a test által befutott ív hossza. Körmozgás esetén a vezérsugár folyamatosan körbefordul. Mivel a szöget radiánban mérjük, a vezérsugár szögelfordulása és a befutott ív közötti matematikai kapcsolatot a egyenlet adja meg. A kerületi sebességről tudjuk, hogy: Ebbe a képletbe az ívhossz helyére behelyettesítve a szögelfordulás és a vezérsugár szorzatát, kapjuk:. Az egyenletes körmozgást végző testhez a kör középpontjából húzott sugár (vezérsugár) szögelfordulásának és a szögelfordulás idejének hányadosát szögsebességnek nevezzük. Jele: ω (omega). Mértékegysége a szögelfordulás és az idő mértékegységének a hányadosa.
2011. 02. 15. Egyenletes körmozgás, Súrlódás. Huber Tamás A körmozgás jól jellemezhetı a mozgó ponthoz húzott sugár elfordulásának szögével, amelyet radiánban mérünk: ∆i = r ·∆α r r ∆α ∆i Periódus idı: a körpálya egyszeri teljes befutásához szükséges idı (T). Az átlagos kerületi sebesség: Szögsebesség (skaláris mennyiség): v = r ·ω Az egységnyi idı alatt befutott körök száma a fordulatszám (n): n T 1 2π = ω = = 2π × n T Egyenletes körmozgás Egyenletes körmozgásról beszélünk, ha a pálya kör, és a mozgó test által befutott ív arányos az elfordulás idejével. ∆i v = ∆t ∆α ω = ∆t 2 v acp r = = állandó i = vt α = ωt A test gyorsulása megegyezik a centripetális gyorsulással, ezért a dinamika alapegyenlete szerint az egyenletes körmozgást végzı testre ható erık eredıje a kör középpontjába mutat. Azt az erıt, amely a tömegpontot körpályára kényszeríti, centripetális erınek nevezzük.